Előkészítés: vidd el barátokhoz délutánozni, ahol a viszonylag visszafogott viselkedés és a folyamatos nasizás következtében eleve egy kellemes, túlpörgés előtti állapotba kerül.
És a lényeg: hazafelé ugorj be vele az ország egyik legnagyobb barkácsáruházába. Hagyd, hogy válasszon magának kisautó formájú bevásárlókocsit. Próbáld meg tolni a kocsit, majd vedd észre, hogy valami bibi van a kerekével, és izzadj le abban, hogy a következő pár tíz méteren egyenesben tartsd.
Állj meg, amikor a gyermek apja elérte a kívánt csavaros részleget. Kérdezd meg a gyermeket, akar-e kijönni, és örülj az igenlő válasznak, gondolván, hogy elsétálgattok kicsit. Vedd ki a gyereket. Fordulj meg a táskáért, majd vedd észre, hogy a gyerek eltűnt, de a kacagása még hallatszik. Rohanj a gyerek után. Kapd fel a földről a gyerek kabátját, amit útközben elhagyott. Rohanj végig az egész áruházon a gyerek után, oda-vissza legalább háromszor. Cikkcakban is vagy úgy ötször. Kapj kisebb szívbajt minden alkalommal, amikor törékeny árukat tartalmazó polchoz értek. Keress alkalmat, hogy minél többször kimondhasd a "nem, azt nem nézed meg" mondatot - nem lesz nehéz.
Győzd meg, hogy keressétek meg az apját, majd amikor pár vargabetű után megtaláljátok, csalódottan vedd tudomásul, hogy az apja még mindig ugyanazt a két csavart nézi. Kérdezd meg a gyermeket, nem akar-e beülni a kocsiba, gondolván, hogy ennél még azt a szart tolni is jobb. Rohanj a gyerek után, aki válasz nélkül elrohant az elektromos osztály irányába. Pihend ki magad, amíg a lámpákat kapcsolgatja, és reménykedj, hogy egyiket sem töri össze. Rohanj át a gyermeked után az áruház másik végébe, majd vissza, és megint át. Próbáld lebeszélni arról, hogy a biztonsági fémoszlopokat nyalogassa, miközben azt énekli, hogy "nád a házam teteje...". Süsd le a szemed, elkerülve az eladók pillantásait. Rángasd ki a gyermeket a salgópolcok közül, a laminált parketták mögül bokájánál fogva. Kérj elnézést, amiért egy ismeretlen vásárlót combon vágott, majd elszaladt. Ezt ismételd még háromszor.
Szólítsd fel gyermeked ismét, hogy ideje lenne megkeresni az apját. Irányítsd helyes irányba ötször, majd találd meg az apját a festékosztályon. Szaladjatok el mellette, közben kiabáld, hogy "állj már meg, itt van apád". Szaladj a szelektív süket gyermeked után, vedd a kanyarokat, és amikor elértek az áruház legtávolabbi végébe, szusszanj egyet, amíg beáll önként a sarokba, és közli, hogy "rossz voltam, ide állok". Aztán szaladj utána, rángasd le egy kiállított padlásfeljáró-létra közepéről. Akadályozd meg, hogy a polcról levett műanyag szűrővel a földet csapkodja. Próbáld visszarendezni a kiállított fürdőszobaszekrények fiókjaiba az árcédulát, miközben nem téveszted szem előtt. Tájékoztasd gyermekedet, hogy a laminált parkettákról leszakított papír nem újság.
Nézz szét, és vedd észre, hogy három fiatal alkalmazott csoportosul a közeletekben. Halld meg, ahogy az egyik azzal köszön el a többitől, hogy "jó mozizást", miközben azok titeket néznek. Vedd a hátradra a gyereket, ahogy tudod (ajánlom azt a pózt, amikor a hasa a válladon van, a feje hátrafelé néz, és a lábaival előre kalimpál - így senkit nem tud megsérteni, de le sem esik). Elegánsan vonulj el vele a színről.
Az apjához visszaérve örülj, hogy végre hajlandó beülni a kocsiba. Kezdd el tolni, közben szakadj meg kétszer. Elhaladva egy miniszoknyás leányzó mellett, süllyedj a földbe, amiért a kisfiad visszanézve üvölt, hogy "nézd már, nincsen rajta ruha!".
Térjetek vissza az apjához, aki végre végzett a válogatással. Meglepve észleld, hogy az elmúlt három óra alatt valójában csak egy telt el. Fizetés után a parkolóban forgasd a szemeid, mikor az apja rájön, hogy valamit elfelejtett megvenni. Reménykedj, hogy neki sincs már energiája visszamenni még egy körre. Örülj, hogy bejött, és hazaérve nyúlj ki...
