Nem mai történet, de muszáj elmesélnem, hogy legkisebb, csirke típusú lánygyermekem úgy karácsony tájt kapott egy meglehetősen rózsaszín, cumis játékbabát, akit természetesen első ránézésre befogadott a szűk körbe, azóta is gyakran ringatja, hordozza, hajigálja, egyszóval játszik vele, és a kapcsolatukat még az sem ingatta meg, hogy mikor megkérdeztem, mi lesz a neve, akkor határozottan és ellentmondást nem tűrően közölte (a lány, nem a baba), hogy BARNABÁS.
Április van, de én ezen azóta is naponta röhögök vinnyogva, köszönöm, gyermekem.