Sikerült neten megismerkednem egy nem messze lévő szintén elsőgyerekes anyukával, akinek ráadásul szintén fia van, szintén hasonló korú (6 nap a különbség), és szintén extra gyors mozgásfejlődésű. Összehoztuk őket egy délutáni gyors randi keretein belül.
Ez egy idilli helyzet volt, mert csak a füvet kellett időnként kiszedni a szájukból. Viszont amikor közelebb kerültek egymáshoz, akkor a fiam mindenáron meg akarta tépni Kevin haját, vagy meg akarta nyalni az arcát, vagy fel akart mászni a hátára. Kevin azért ennél jóval nyugodtabb volt, de a hajtépést nem tolerálta. Mondjuk én sem, ne szokjon a gyerek hülyeségre. Attól még, hogy neki nincs, nem kell a másét elvenni.
Aranyosak voltak amúgy, az anyuka is szimpatikus, remélem, még találkozunk.
