Pár napja történt, hogy elhangzott az "apa béna" kijelentés az apja szájából, mert barkácsolás közben valamit elszúrt. Meglehetősen jót mosolyogtam azon, hogy a gyermek, meghallván a kifejezést, széles vigyorral az arcán ismételgetni kezdte: "apa béna, apa béna".
Este viszont már nem volt olyan vicces, amikor fürdetés közben leejtettem a labdáját, és megkaptam, hogy "anya béna". Hát igen, már következtet.
Másik. Beteg vagyok, lázas meg minden, ennek örömére az altatás arról szólt tegnap, hogy fekszünk egymás mellett a sötétben a gyerekkel, és ő egyszer csak rákezdi: "Anya beteg. Anya lázas. Anya meleg. Meleg orra, meleg füle, meleg szája" - és minden testrészt felsorol, miközben meg is fogdos. A hajamnál meg a pizsamagombomnál azért szóltam, hogy az nem meleg. Aztán kezdte újra...
