Luckalakó személyes blogja

Régen írtam már, és nagyon ideje, komolyan mondom, szégyellem magam, amiért ilyen ritkán szakítok időt arra, hogy kicsit részletesebben megörökítsem a mindennapjainkat.

A legutóbbi nagybeszámolómhoz képest van pár változás, a gyermek szerencsére előre fejlődik és nem vissza.

1. Beszéd
Na az már megy. Megállás nélkül, folyamatosan, olyan szinten, hogy amikor valamelyik nap közölte, hogy ő márpedig nem mos fogat, mert addig nem tud beszélni, akkor azt válaszoltam, hogy édes fiam, az a fél perc csönd senkinek sem fog megártani. Egyedül akkor kukul meg, ha idegenek kérdezik, vagy esetleg köszönni kéne.

2. Szobatisztaság
Nos, már majdnem teljesen szobatiszta, de legalábbis haladunk, mert januárban kezdte el Móni szoktatni, amire én csak magamban kuncogtam kárörvendően, de szerencsére nem lett igazam, mert a gyermek viszonylag hamar ráérzett a dologra. Inkább az a probléma, hogy sokszor pont leszarja (szó szerint is..), vannak napok, amikor 3 váltás ruhát veszek le róla, mert elfelejt szólni, hogy pisilni kell, vagy ha szól, akkor már késő. Ezek után meg egy hétig olyan szobatiszta, mint a kisangyal, és utána jön megint 2-3 nap bepisilés. Érti ezt a fene.

3. Evés
Móninál tök önállóan eszik kanállal, villával. Otthon tök önállóan tudom etetni kanállal, villával. És még így is fél óra kell ahhoz, hogy a kábé nagy semmit megegye. De sebaj, mivel Móninál a mennyiség is megvan, nagyon nem aggódok rajta. Illetve az utóbbi időben a vacsorákat legalább megeszi, na nem azért, mert az étvágya megnőtt, hanem mert egyrészt a létminimumra csökkentettem a mennyiséget, másrészt meg lehet közben ABBA klipeket nézni (lásd hetes pont, "Mániák").

4. Alvás
Az esti altatás még mindig 1 óra. Ami változott, hogy most már igényli a mesét is, rendszerint ugyanazokat az improvizált, kitalált lepkés meséket, amiben lufi is van, jó sok lufi, mert anélkül nem élet az élet, még a lepkék földjén sem. A másik változás, hogy az esetek nagy részében már végigalussza az éjszakát (így 2,5 évesen ideje volt), ezért visszaköltöztem az apjához. Hogy a gyermek mit szólt hozzá? Hát.. khm.. nem vagyok rá büszke, de nem mondtam még meg neki. Este elaltatom, reggel ébresztem, szerintem fogalma sincs, hogy a kettő között nem vagyok a helyszínen. Nem vagyok a titkolózás híve, de itt most a cél eszközszentesítése felülbírálja ezt az elvemet, mert ha megmondanám, tuti visszaesne.

5. Ébresztés
A legnehezebb rendszeres feladat, beleértve a szobatisztaság-mizéria keretein belül felmerülő alkalmi kakitakarítást is. Hétköznap reggelente 7-kor ébresztem, hétvégente a változatosság kedvéért 7-kor, hogy is mondjam, az utóbbi százszor könnyebben megy. Hétköznap már mindenféle trükköt bevetek, a mai reggel például extra könnyű volt, mert tegnap este megtaláltam a két napja kétségbeesetten keresett csoffadt zöld lufit, és mikor reggel elhúztam a függönyt, és közöltem az alvó gyereknek hangosan, hogy itt van a csoffadt zöld lufija, kívánja-e látni, akkor azon nyomban felült, kinyitotta a szemét, és közölte, hogy kérem. A másik hasonló eset az volt, amikor kitaláltam, hogy segíthet bekenni a kezemet a "bibikrémmel", ekkor szintén nulla másodperc alatt ébredt, és már egyből mondta is, hogy anya segítek, kérem, én tekerem le, én kenem.
De ha nincs ilyen hatalmi eszköz a kezemben, mint pl. a kézkrém, vagy a csoffadt zöld lufi, akkor 10 perc könyörgésre hajlandó csak felébredni.

6. Játék
A Móninál állítólag játszik egyedül rendesen, valószínűleg meg is van a napi adagja, mert én otthon ezt a jelenséget csak akkor tapasztalom, ha gyurmázni lehet, de olyankor legalább elvan. A játékos kosarat hónapok óta nem piszkálta senki, gondolkozom is, hogy odaadom egy rászorulónak, szerintem senki észre sem venné (kivéve a rászorulót).

7. Mániák
Hogyne lenne... A gyurma, mint már az előbb említettem. A lufik, mindenféle színben és mennyiségben. Van olyan, hogy reggel felkel, és az az első mondata, hogy kék lufi kipukkadt, választok másikat. A harmadik mánia az ABBA, az összes számukat, az összes klipjüket ismeri, a legnagyobb kedvenc a "gimmi gimmi", na meg persze a "mani mani mani, masni fati". Képkockából megmondja, hogy melyik zene tartozik hozzá, nagyon durva, és még nem unja. Én már igen...

Nagyjából ennyi, egy hét múlva 2,5 éves, ennek örömére meglepem majd egy közös mézeskalács vagy linzergyártással, annál jobb ajándékot úgysem adhatok neki.